Június elején búcsút vettünk a nyolcadikos gyermekeinktől.
Intézményünkben nincs előre eltervezett forgatókönyve egy-egy ballagásnak, ezt mindig a mindenkori ballagó gyerekekkel közösen találjuk ki. Mi is és a szülők is igyekeztünk a gyerekek által megálmodott ballagást megvalósítani, és emlékezetessé varázsolni számukra ezt a napot. A gyerekeknek nagyon határozott elképzelésük volt arról mire vágynak, szerettek volna úgy elköszönni tőlünk, ahogy kis elsősként ide 8 éve megérkeztek, és azokat az ünnepi szokásainkat újra élni, ahogy akkor fogadtuk őket. Így búcsúzóul újra végigmentek a termeken, ahol minden osztály egy-egy kedvességgel várta a nagyokat. Voltak, akik énekkel, vagy nagyon személyes elköszönő mondatokkal, nagy ölelésekkel, kis rajzokkal. Nagyon megható pillanatok voltak ezek.
Az udvaron utoljára átbújhattak az osztályok alakzatain, a tanárok búcsúkapuján. A ballagó gyerekek a szüleikkel együtt közös meglepetéssel készültek, egy közös dallal és elköszönő gondolatokkal. A felengedett lufik után sokáig néztünk, többen könnyes szemmel, kicsik és nagyok. A szülők egy kis lakomával várták az ünnepség után a gyerekeket, tanárokat, rokonokat, barátokat. Az elmúlt évek szép pillanatiból néztünk meg együtt képeket, film részleteket, megidézve a közösen átélt pillanatokat.
Drága elballagott nyolcadikosaink! Kívánjuk Nektek, hogy sikerekben, jó élményekben gyarapodva, sok új baráttal gazdagodva találjátok meg a helyeteket az új iskolákban.
