Mindegyik osztály élvezte az együttlétet, a foglalkozásokat, a természetet.
A legkisebbekkel (1. osztály, 2. Zöld osztály és a 3. osztály) szeptember 3. hetében Mogyoróhegyre utaztunk Erdei Iskolába. Nagyon kedves hely ez nekünk, szeretünk ide visszajárni. Kiváló szakemberek foglalkoznak velünk és tartanak a gyerekeinknek érdekesebbnél érdekesebb foglalkozásokat. pl. vízbiológiát, madárgyűrűzést, természetismereti foglalkozásokat, ahol az itt élő növényekkel, állatokkal ismerkedhetünk. A táj gyönyörű, fantasztikus érzés reggelente, arra ébredni, hogy alattunk vannak a felhők és amerre a szemünk ellát, csak hegyeket látunk. Esténként a közös tábortűz után kisétálunk a tábor előtti nagy rétre, felnézünk a csillagos égre és az az érzésünk, hogy ennyi csillagot az égen csak mi láthatunk. Jó látni, ahogy a legkisebbjeink felszabadultan játszanak, élvezik a városból kiszakadva a természetben levést: kirándulnak, felfedeznek, bogarásznak és napról napra önállóbbak lesznek.
A 2. Kék osztállyal 2014-ben Katalinpusztán voltunk erdei iskolában. Voltunk már ott elsőben, egynapos kirándulás keretében jártuk végig a gyadai tanösvényt, szülőstül, tesóstul. Nagyon megtetszett nekünk a hely, már akkor sejtettük, hogy másodikban ide jövünk erdei iskolába. Így is lett, és nem bántuk meg, sőt! A hely szuper. A szobák, a vizesblokk, az ebédlő meg a hozzá tartozó folyosó az interaktív demonstrációs eszközökkel, a zárt foglalkoztató, na és a csodálatos kert, mind kifogástalan, szép. A kert, az ott lévő építményekkel, játszótérrel, tóval (benne a halakkal) és a tábor állandó lakóival: két szarvassal, két muflonnal és két vaddisznóval – persze ők külön területet kaptak, nem vegyültek velünk – nagyon gyorsan megszerethető életterünkké vált a száraz napokon. Minden napra jutott két foglalkozás. Legelsőnek a kisragadozókkal ismerkedtünk meg. Legtöbbjük csak a bőrét hozta a vásárra, de volt ezen kívül koponya, meg azért egy élő görény is előmászott a ketrecéből. Volt erdő-mező állatai előadás és szervezett rovargyűjtés, -fogdosás (szöcskéből volt a legtöbb, a halak nagy örömére). Többüknek volt már felszerelése a rovarászathoz, ez megkönnyítette a dolgukat, na meg persze, egész profiknak látszottunk ettől. Végigjártuk a tanösvényt: 6 km! Sokaknak élmény volt visszaemlékezni az előző kirándulásra, hogy akkor, itt ez történt, ott meg az. Rengeteg gomba volt (keményre, kerekre, ha bolond, ne szedd le!) a sok csapadék miatt. Voltunk még vízbiológián, ahol vízi skorpiót meg egyéb vízi csudaságokat gyűjtöttünk, de azok olyan kicsik voltak, hogy a nevük elfelejtődött. Az biztos, hogy a víz tiszta volt (ha nem tiszta, vidd vissza), mert különben ezek a csudaságok nem éltek volna benne. Persze kijutott nekünk az esőből is, így kipróbálhattuk a zárt foglalkoztatót, ahol az előadó kígyót, békát, és más válogatott csúszómászóságot ismertetett a gyerekekkel. Le a kalappal a srácok előtt, bírták a másfél órás foglalkozásokat. A méhek életével is zárt helyen ismerkedtünk, nem áztunk, nem fáztunk. A végén persze kíváncsiak voltunk, mi maradt meg bennük ebből a rengeteg információból, ezért egy kooperatív foglalkozás keretében ezt is megvizsgáltuk. Mindent tudtak! Olyan okosak, hogy még!
A sok tanulás mellett rengeteget szaladgáltunk, (rabló-pandúr, ilyen meg olyan fogó, labdajátékok, miegymás) csocsóztunk, és még maradt idő arra is, hogy „csak” egymással foglalkozzanak a gyerekek. Persze a tábortűz, (ahol az gyújtogathatott, aki csak akart) meg az esti mesék, és gitáros esti éneklések, és az utána sokáig elhúzódó ágyban beszélgetések is, észrevétlenül gyúrták-formálták, igazi kis közösségé a gyerekeket. Annyira jó volt, hogy jövőre hosszabb időre is szívesen megyünk.
Idén a 4. osztály külön ment táborozni. Máskor több osztállyal együtt mentünk, de most csak mi. Nekünk ez is tetszett. Vinyén voltunk, a Hódos ér mellett. Nagyon sokat esett az eső. Az egész napos kiránduláson is megáztunk, mikor a Cuha-patak völgyében kirándultunk, sokszor át is keltünk rajta és csupa víz lett mindenünk. Szinte mindenkinek beázott a cipője, akin gumicsizma volt annak is, mert abba meg felülről folyt bele. Este a kandallónál kellett megszárítani a ruháinkat. Ezért a tanárok azt mondták, nem lesz vízbiológia, már így is túl sok volt a vízből. Pedig nekünk nagyon bejött, mert jókat játszottunk a pataknál, még gátat is építettünk. A sok esőtől úgy megdagadt a patak, hogy az összes gátunkat elmosta, kimosta az agyagot és a földet a falakból. Többször felmentünk a Likaskőhöz. Ott van egy barlang, aminek egy részét csak négykézláb lehetett bejárni. Találtunk a barlangban mindenfélét, rókakoponyát, meg ilyesmit. Gyűjtöttünk Szent László köveket, amik gyönyörűek, a Szent László pénz történetét is megtanultuk. Nem csak kirándultunk és játszottunk, hanem poliszt is alakítottunk. A poliszunk neve Főnix lett. Mindenki választott magának görög nevet. Megtartottuk az első népgyűlésünket. Idén is volt madarászat, fogtunk madarakat, meggyűrűztük őket és beszélgettünk is róluk. Sok jó szakemberrel és erdésszel találkoztunk, akik tényleg értették a munkájukat. Persze amikor csak lehetett és éppen nem esett, számháborúztunk nappal is, meg este a sötétben is. Élveztük a kirándulásokat, sok szabadidőnk volt, ezt szerettük. A fiúk sokat fociztak, gyűjtöttünk mindenfélét, például gesztenyét, amiből faragtunk, kézműveskedtünk. A fáradtságtól nagyokat aludtunk. Jó volt ez a tábor! Félegyházi Panka
A hatodik osztály idén a Visegrádi-hegységben, Mogyoróhegyen volt erdei iskolában. Az időjárás szinte végig kedvezett nekünk, hiszen általában sütött a nap, csak az utolsó napon esett egy kicsit az eső. Remek programokon vettünk részt, így kipróbálhattuk, hogyan íjaztak őseink; festőnövények segítségével festettünk gyönyörű alkotásokat; nagyon finom "bögrés" süteményt sütöttünk; találkoztunk az erdő állatvilágával a gyűrűs férgektől a pelékig; és izgalmas fizikai és kémiai kísérleteket végeztünk (30 méterre is elrepült a "vízrakétánk"!). Ezek mellett meglátogattuk Mátyás király visegrádi palotáját, és a fellegvárat is. És persze sokat játszottunk, beszélgettünk. Jól éreztük magunkat.
Idén ősszel a 7., és a 8. osztály együtt ment erdei iskolába, hiszen ebben az évben sok közös programjuk lesz, kirándulások, kiállítások és színház, ennek első mozzanata volt a közös kirándulás Csórompusztára. A Kapolcs közelében lévő táborban a Hellowood csapata csinált szakköröket, programokat a gyerekeknek. Az alkotás volt a középpontban, és ennek jegyében négy különböző szakkörből választhattak a gyerekek, és hozhattak létre valamilyen közös alkotást. A kézműves szakkörökön nyugágyat készítettek: a csapat egyik fele a fa vázat rakta össze, míg a másik fele textilt festett a szék ülő részébe. Ezeket a székeket most az első emeleten használjuk - szünetekben a gyerekek azokban ülnek, beszélgetnek. Ezeken kívül lehetett videoklipet készíteni fotós technikával, vagyis sok fotót egymás után fűzve jött létre a mozgókép. A gyerekek hihetetlen kreativitással hoztak létre viccesebbnél viccesebb videókat. Ezen kívül készültek portréfotók is, ahol mindenki egyéni ötletet, hátteret készíthetett a képének. A táboroztató csapat külön hangsúlyt fektetett arra, hogy a csoport jól tudjon működni. Ennek jegyében sok érdekes, vicces játékot, megmozdulást szerveztek. Aerobikot az esőben, ki-mit-tud játékot, esti táncos party-t. Mindkét osztály nagyon élvezte a közös tábort, az együttlétet, az alkotást, szeretnének még visszamenni a Hellowoodhoz táborozni legközelebb is.
