A Lenyomatok sorozat második kötete, az Egyszer egy iskola elindult Visnyóra – Táboraink a Rogers Iskola táborainak történetét és jelentőségét mutatja be. A 2025 őszén megjelent könyv nemcsak emlékeket idéz fel, hanem azt is megmutatja, hogyan vált a táborozás az iskola pedagógiai és közösségi életének meghatározó részévé. A kötetről és a táborok élményének nevelési jelentőségéről Dúll Andreával, környezetpszichológussal, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Ember–Környezet Tranzakció Intézetének igazgatójával, egyetemi tanárral – és egykori rogerses szülővel – beszélgettünk.

Andrea, először is köszönjük, hogy elfogadtad a felkérést a könyv bemutatására. Milyen élmény volt olvasni az „Egyszer egy iskola elindult Visnyóra” című kötetet?

Először is szeretném megköszönni a meghívást és a lehetőséget, hogy erről a különleges könyvről beszélhetek. Őszintén mondhatom, hogy élmény volt olvasni. A kötet részletes, jól felépített, és nagyon sokféle anyagot tartalmaz: szakmai leírásokat, interjúkat, élménybeszámolókat, tábori forgatókönyveket. Mindehhez kiváló szerkesztés társul, ami már önmagában is egy komoly, minőségi munka eredménye.

A könyv sokszínűsége miatt olyan, mint egy kaleidoszkóp. Többféleképpen lehet olvasni: lineárisan, elejétől a végéig, ahogyan én is tettem – így egy teljes, történetileg felépített képet kapunk a Rogers Iskola táborainak koncepciójáról. De lehet „válogatósan” is olvasni: valaki kezdheti a diákok emlékeivel, más a tanárok tapasztalataival, a szülők leveleivel vagy akár a tábori forgatókönyvekkel. Akármilyen sorrendben olvassuk, mindig egységes és élményszerű képet kapunk.

Harmadrészt a könyv kézikönyvként is kiválóan használható, hiszen részletes szakmai ötleteket, pedagógiai fogásokat tartalmaz. Ez a kötet egy nagyvonalú gesztus a Rogers Iskola pedagógusaitól: megosztják benne azt a tudást, tapasztalatot és szemléletet, ami mögött rengeteg munka és emberi elköteleződés áll. Egy pedagógus akár inspirációt, akár gyakorlati példát is meríthet belőle – bár meg kell jegyeznem, hogy az igazi Rogerses-élmény eléréséhez „fel kell kötnie a nadrágját”, mert lehet ugyan akár pontról pontra követni a táborok leírását, mégis, azt a speciális atmoszférát, azt a speciális pedagógiai hatást, amit a Rogers Iskola táborai tudnak, nagyon nehéz elérni a teljes Rogers-hozzáállás közege nélkül. De ez ne kedvetlenítse el a pedagógusokat – pontosan a rogersi filozófia szellemisége teszi lehetővé az alkalmazás teljes szabadságát.

Környezetpszichológusként milyen szempontból közelítetted meg a könyvet?

Környezetpszichológusként kaptam a felkérést, így igyekeztem ebből a nézőpontból értelmezni a kötetet. Noha a neveléstudomány nem a szakterületem, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Ember–Környezet Tranzakció Intézet igazgatójaként sokat tanulok azoktól a kollégáktól, akik környezeti neveléssel foglalkoznak. Így veszem a bátorságot, hogy a környezetpszichológiai gondolatokon kívül néhány pedagógiai szempontot is említsek.

A Rogers-táborok a rogersi pedagógia természetes folytatásai, a tanítás, a nevelés és a szocializáció egységében. A magyar nyelv szerencsés ebből a szempontból, hiszen külön szavaink vannak ezekre – „tanítás”, „nevelés”, „szocializáció” –, de nincs egyetlen gyűjtőfogalmunk, amely mindezt egyszerre fejezné ki. Én ezért az edukáció szót használom. A Rogers-táborok valóban edukálnak: egyszerre tanítanak-oktatnak, nevelnek, és mindezt összetett társas-társadalmi hatások kontextusában teszik.

Miben különleges ez a táborozás, ami a Rogers Iskolában zajlik?

A Rogers-táborok nemcsak pedagógiai, hanem pszichológiai szempontból is komplex helyzetek. A Rogersben a táboroztatás a 20. században indult el és annak éveiben formálódott, mára azonban már egy nagyon komplex 21. századi helyzetként is értelmezhető, amelyben természetesen összetett szituációkba kerülnek a gyerekek és a velük ott levő felnőttek – tanárok és szülők. Ezek a helyzetek természeti környezetben zajlanak, játékosak, ám komolyak, a kerettörténet miatt szép pszichológiai-pedagógiai dinamikájuk van. A táborozás folyamata világosan tagolt: a felkészülés, az elutazás, a közös napok, majd a visszatérés mind-mind külön pszichológiai állapotokat idéznek elő.

A táborozás sok értelemben a hétköznapok ünnepét is jelenti: a közös főzés, rőzsegyűjtés, tűzrakás, közös éneklés az esti tábortűz körül, természethasználat és így tovább. Ebben az értelemben a tábor jól illik a 21. századi tanulási táj fogalmába, mégpedig abban az értelemben, ahogyan mi, környezetpszichológusok használjuk azt. Egyrészt, ki kell menni a természetbe, a tájba, mert a természettel való kapcsolatunk létfontosságú, és a természettől sokat lehet tanulni, másrészt, mindenfajta tanulás (nemcsak a biológia, fizika, kémia, hanem a történelem, irodalom és nyelvtan, nyelvórák stb.) kivihető a tanulási tájba, minden tanítás-oktatás történhet természetes környezetben is, és így a fentebb említett edukációvá tud válni. Így vezet át a táboroztatás (még ha az eredeti gondolat megszületésekor még nem gondoltuk, hogy ennyire égető ez a probléma) a fenntarthatóság kérdéséhez.

Hogyan kapcsolódik mindez a környezetpszichológia tágabb gondolatrendszeréhez?

A természet pszichológiai hatásait ma már pontosan ismerjük: a természeti környezet regenerálja a városi ember idegrendszerét, csökkenti a stresszt, és elősegíti az érzelmi egyensúlyt. Még egy rövid kirándulás is képes helyreállítani a lelki energiáinkat – egy többnapos tábor pedig sokkal mélyebben hat. A természetben való lét lehetővé teszi az eltávolodást a mindennapi gondoktól, gyönyörködtet és az érzelmeink kisimulnak.

A gyerekek számára ez különösen fontos: a természetes környezetben szerzett tapasztalatok kompetenciaélményt adnak. Vagyis a természetben levés és a természet kihívásainak a megtapasztalása muníciót ad annak megértéséhez, hogy miért fontos a természetet úgy fenntartani, ahogy (még) van és miért fontos a természeti lét az ember számára. Aki képes arra, hogy hogy jó kérdéseket tegyen fel a világ dolgaival kapcsolatban, ezekre válaszokat keressen, azokat megértse és kritikailag értékelje, az megtanul felelősen viszonyulni a környezetéhez. Innen vezet az út a fenntarthatóság és a tudatos életvitel irányába.

Hogyan kapcsolódik az „egy-egészség” és a „planetáris egészség” fogalma a rogerses táborok világához?

Az egy-egészség (One Health) koncepció szerint az ember egészsége nem választható el az állatok, a növények és a környezet egészségétől. A planetáris egészség (Planetary Health) pedig ezt még tágabban értelmezi: a bolygó jólléte és az ember jólléte elválaszthatatlan egymástól.

A Rogers-táborok tökéletesen illeszkednek ebbe a szemléletbe. A természetben szerzett élmények segítenek megérteni, hogy az ember a környezetével kölcsönhatásban él. A gyerekek nem elvont elméletek mentén tanulják meg a fenntarthatóságot, hanem megélik azt: amikor tüzet raknak, együtt főznek, vagy csak figyelik az erdő csendjét, megtapasztalják, mit jelent része lenni egy nagyobb egésznek.

Mit üzen szerinted ez a könyv az olvasóknak?

Ez a könyv egyszerre szól a múltról, a jelenről és a jövőről. Megmutatja, hogyan formálódott a Rogers Iskola táboroztatási gyakorlata, hogyan működik ma, és hogyan adhat inspirációt a jövő pedagógusainak. Nemcsak a táborok történetét meséli el, hanem a rogersi szemléletet is bemutatja: azt, hogy a tanulás és a nevelés nem korlátozódik az iskola falai közé – a természet, a közösség és az emberi kapcsolatok éppoly fontos terepei az edukációnak, mint a tanterem. A kötet azt mutatja meg, hogyan válhat a tanulás élménnyé, a közösségformálás természetes folyamattá, a nevelés pedig kölcsönös bizalmon és hitelességen alapuló együttlétté.

A könyv üzen a pedagógusoknak, hogy a rogersi szemlélet szabadságot és kreativitást ad a tanításban; a szülőknek, hogy a gyerek fejlődéséhez szükség van biztonságra, kapcsolódásra és természetes tapasztalásra; és mindannyiunknak, hogy a természetben rejlő tanulási lehetőségek a jövő nevelésének kulcsai.

Végső soron a könyv arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy a táborozás nemcsak közösségi élmény, hanem az életre nevelés egyik legmélyebb formája is. Arra tanít, hogy az ember – gyerek és felnőtt egyaránt – a természetben találhatja meg újra önmagát, és innen kiindulva válhat felelősségteljes, reflektív és együttérző tagjává a közösségnek és a bolygónak.

Interjú időpontja: 2025. október

Könyvrendelés menete

Megrendelés házhozszállítással

Ha szeretne rendelni a könyveinkből, az online megrendelőlap kitöltésével tudja elküldeni a megrendelését. A rendelés beérkezése után e-mailben küldünk egy díjbekérőt, amely tartalmazza a könyvek árát és a postázási költséget. A díjbekérő alapján banki átutalással tud fizetni, és amint megérkezik az összeg, postázzuk a könyveket. A kiszállítást a Magyar Posta végzi a megadott címre.

Vásárlás személyes átvétellel

A megrendelt könyvek díjmentesen átvehetők a Rogers Iskolában munkanapokon, tanítási időben, a megrendelés visszaigazolását követő naptól, miután megkapta a tájékoztató e-mailt. Személyes átvételkor előre utalással vagy készpénzzel lehet fizetni.